A tetőfólia az egyik legfontosabb réteg a tetőszerkezetek kialakításánál, amelynek fő szerepe a szigetelés védelme és a nedvesség elleni védekezés biztosítása. Noha az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen mentek keresztül a tetőfedő anyagok, a tetőfólia alkalmazása továbbra is elengedhetetlen, a fóliaréteg elhagyása súlyos hibát eredményezhet.
Tetőfólia nélkül a tető szerkezeti elemei már a kivitelezést követően gyors ütemben károsodhatnak, ami a tetőszerkezet élettartamát jelentősen lerövidíti. Célszerű akár két réteg fóliát is használni: egyet közvetlenül a cserepek alá a külső védelem érdekében, valamint egy másikat a belső oldalon, különösen tetőtér esetén.
Mi az a tetőfólia?
A tetőfólia egy vízálló, páraáteresztő vagy párazáró réteg, amelyet a tetőszerkezet burkolata alá helyeznek. Fő célja, hogy megakadályozza a csapadék (eső, hó) bejutását a tetőtérbe, ugyanakkor lehetővé teszi a belső térből származó pára távozását, ezáltal elkerülve a szerkezetek beázását, penészesedését és a hőszigetelés károsodását.
Bár a modern tetőfedések kifejezetten ellenálló anyagokból készülnek, önmagukban nem képesek teljes körű védelmet nyújtani a tetőszerkezetnek. A tetőfólia másodlagos védelemként szolgál a szerkezet számára az időjárási viszontagságokkal szemben.
A tetőn belüli oldalon is számottevő a nedvességterhelés. A mindennapi tevékenységek, mint például főzés, fűtés vagy fürdés, jelentős mennyiségű párát termelnek, amely a tetőszerkezet felé haladva a hőmérsékletkülönbség hatására könnyen kicsapódhat. Ha ez a pára bejut a szigetelőanyagba vagy eléri a faszerkezetet, hosszú távon penészedést, szerkezeti gyengülést és hőveszteséget is okozhat. Ezért elengedhetetlen, hogy a megfelelő fóliázás ne csak kívülről, hanem belülről is megvédje az épületet. Egy jól megtervezett tetőfólia-rendszer tehát nemcsak időtállóbbá, hanem egészségesebbé és energiahatékonyabbá is teszi az otthonunkat.
A tetőfóliák főbb fajtái
Páraáteresztő tetőfólia: A páraáteresztő tetőfólia lehetővé teszi, hogy a belső térben keletkező nedvesség, például főzés vagy fűtés során képződő pára, akadálytalanul távozzon a külvilág felé. Ezt a fóliatípust elsősorban egyszeresen átszellőztetett tetőszerkezeteknél alkalmazzák, ahol egyetlen szellőző légréteg biztosítja a légmozgást. A páraáteresztő fólia mindig a hőszigetelés külső oldalára kerül: a tetőfedő anyag és a szigetelés közé kell beépíteni. Fontos megjegyezni, hogy a belső oldalon, tehát a szigetelés és a belső burkolat között, minden esetben párazáró fólia szükséges, amely megakadályozza, hogy a pára bejusson a szigetelőanyagba.
Párazáró tetőfólia: A párazáró fóliák működési elve alapjaiban tér el a páraáteresztő változatoktól: céljuk éppen az, hogy megakadályozzák a pára áthaladását. Ezek a fóliák visszatartják a nedvességet, így a pára a fólia felületén csapódik le. Jellemzően kétszeresen átszellőztetett tetőszerkezetek esetében alkalmazzák, ahol mind a tetőfedő anyag és a hőszigetelés, mind pedig a hőszigetelés és a belső burkolat között párazáró réteg kerül beépítésre.
Az ilyen típusú szerkezeteknél két szellőző légrést is kialakítanak: az egyik a tetőfedés és a felső fólia, a másik pedig az alsó fólia és a szigetelés között helyezkedik el. Ez a második légrés kulcsszerepet játszik a lecsapódott nedvesség elpárologtatásában, így elősegíti a szerkezet kiszellőzését és szárazon tartását.
Elsősorban olyan tetőszerkezeteknél ajánlott a használatuk, ahol a tetőtér fűtetlen vagy nem lakott, így a belső páraterhelés alacsonyabb, és a fólia fő feladata a külső nedvességhatások kizárása.