Az EPS lapokkal szemben kevésbé ismert az XPS szigetelés, pedig ez szintén polisztirol szigetelőanyag. Az XPS lapok nagyobb ellenállóképességgel rendelkeznek és elsősorban a lábazat hőszigetelésére használják, mivel ez a legjobban igénybe vett homlokzati elem.
Az XPS szigetelés megszakítás nélküli extrudálási folyamaton esik át, aminek köszönhetően jön létre a zárt cellás szerkezet. Ez a nedvességnek kiválóan ellenálló szerkezet akadályozza meg, hogy a víz bejusson a hőszigetelés szerkezetébe. Az XPS lapok nagyobb terhelhetőséggel és nyomásállósággal rendelkeznek az EPS lapoknál. Hasonlóan az EPS-hez, az XPS-t is téglalap alakú lapokban lehet beszerezni, akár 20 cm-es vastagságban is.
Az XPS stabil anyag, ami rendkívül sokáig megőrzi eredeti hőszigetelő képességét és ellenáll a szélsőséges időjárási körülményeknek is. Amennyiben az XPS szigetelés megfelelően lett kialakítva, élettartama elérheti akár az épület élettartamát is.
A lábazat szigetelése mellett előszeretettel alkalmazzák pince szigetelésére is, illetve olyan helyeken, ahol a hőhíd miatt problémák jelentkezhetnek, pl. koszorúk, áthidalók. Az XPS lapokat 3 méteres mélységig alkalmazhatjuk a föld alatt, hiszen még a fagypont alatti nedvesség sem képes kárt tenni benne.
Az XPS lapokkal egyszerűen lehet dolgozni, könnyen méretre vághatók. Alacsony súlya miatt nem jelent megterhelést sem az épületnek, sem a hőszigetelést végzőknek a mozgatás során. A tűznek ugyan nem áll ellen, de nehezen éghető anyag a hozzáadott égésgátló anyagoknak köszönhetően.
Az XPS szigetelést az EPS-hez hasonlóan teljes vagy pogácsás módszerrel ragaszthatjuk a falakra. Amennyiben a lapokat talajvizes, föld alatti felületekre helyezzük fel, használjuk inkább a teljes ragasztást.
Az XPS lapoknak kétféle típusát különböztetjük meg, melyeket SV és BT jelöléssel látnak el. Az SV jelű lapok egyenes élképzésű, sima felületű lapok, míg BT jelöléssel a lépcsős kialakítású, szintén sima felületű táblákat jelölnek. Az utóbbi változattal egyszerűbben alakíthatunk ki hőhídmentes felületeket.
