Hőszigetelés hiányában az energiafogyasztásunk kevésbé hatékony, ami magasabb fűtésszámlákhoz vezet. Bár a belső hőszigetelés olcsóbb lehet, mint a külső, érdemes tisztában lenni a hátrányaival.
Télen, hőszigetelés nélkül, a falak belső felülete a beltéri, míg a külső felülete a kültéri hőmérséklethez igazodik. Külső szigetelés esetén a falak jobban megtartják a hőt, míg belső szigetelésnél a falak nem tudják átvenni a belső hőmérsékletet, így a szigetelés külső oldala lehűl a kinti levegő hőmérsékletére.
A hideg falak miatt a pára a fal szerkezetében csapódik le, ami penészképződéshez vezethet. A penész, légúti problémákat okozva, káros lehet az egészségre, és belső szigetelés esetén hosszú ideig észrevétlen maradhat. A páralecsapódás és a penész megelőzésére párazáró fólia alkalmazható, de a födémeken is jelentkezhet ez a probléma.
További gondot okozhat a fagykár, ha a falak külső szigetelés hiányában jobban ki vannak téve a hőingadozásnak, különösen, ha vízvezetékek futnak a falban. Belső szigetelésnél a falak nem tárolják a hőt, így a napsugárzás energiáját sem képesek felvenni, míg a külső szigetelésű falak ezt meg tudják tenni.
Nem minden szigetelőanyag alkalmas belső szigetelésre. A polisztirol tűzveszélyes, ezért inkább külső szigetelésre használják. Belső szigeteléshez a kőzetgyapot ajánlott, mivel nem éghető.
A belső szigetelést leginkább műemlékvédelem alatt álló épületeknél, társasházaknál vagy szűk telken álló családi házaknál alkalmazzák, ahol a külső szigetelés nehezen kivitelezhető. Minden más esetben a külső szigetelés hatékonyabb és tartósabb megoldás.