Belső oldali hőszigetelés

Hőszigetelés hiányában energiafelhasználásunk kevésbé gazdaságos, ezért a fűtésszámláink jóval magasabb költséget jelentenek. A belső hőszigetelés a külső szigeteléshez képest kevesebb kiadással jár, de érdemes tisztában lenni a hátrányaival is.

Télen a falak hőmérséklete a belső oldalon a benti levegő, a külső oldala pedig a kinti levegő hőmérsékletéhez próbál igazodni, ha nincs a falon hőszigetelés. Ha a fal kívülről szigetelt, a kinti levegő nem tud bejutni a falba, ezért a falak több hőt tudnak tárolni. Belső szigetelés esetén a fal nem képes átvenni a lakás hőmérsékletét és a szigetelés külső, fal felőli oldala a kinti hőmérsékletre hűl le.

Amiatt, hogy a fal hideg marad, a páralecsapódás a falszerkezetben történik meg, ami hozzájárul a penészképződéshez. A penész ártalmas az egészségre, főleg légúti panaszokat okozhat. Mivel a penész a fal szerkezetében képződik belső hőszigetelés esetén, sokáig rejtett probléma maradhat. A páralecsapódást és ezzel együtt a penészképződést a beltér felőli oldalon elhelyezett párazáró fóliával akadályozhatjuk meg. A felső és alsó födémeken szintén jelentkezhet a páralecsapódás.

További problémát jelent tartósan alacsony, 0 Celsius fok alatti hőmérsékletnél a fagykár veszélye. Mivel kívülről nincsenek szigetelve a falak, a hőingadozásuk nagyobb lesz a szigetelt falakénál. Amennyiben a falban vízvezetők futnak, akár ezeket is elkerülhetetlenül károsíthatja a fagy. Belső hőszigetelés esetén a fal nem képes hőtárolóként viselkedni, nem tudja eltárolni a nap energiáját sem, míg a kívülről szigetelt falak a téli napsütés melegét is képesek magukban tartani.

Nem minden anyag alkalmas belső szigetelésre. A polisztirol alapú szigetelés tűzveszélyes, égésekor mérgező gázok keletkeznek, ezért ezt inkább külső szigetelés esetén alkalmazzák, ahol kevésbé okozhat életveszélyes helyzetet. Belső szigeteléshez inkább a kőzetgyapot ajánlott, hiszen ez az anyag nem éghető.

Belső szigetelést leggyakrabban műemlék jellegű épületekben alakítanak ki, ahol nem lehet megbontani az eredeti vakolatot; társasházak esetén, ahol nehéz összeegyeztetni az együtt lakók igényeit; illetve abban az esetben, ha olyan szűken épültek egymás mellett a családi házak, hogy nem lehet megoldani az állványozást, vagy a szomszéd nem járul hozzá, hogy az ő telkén is felállítsák az állványokat.

Minden egyéb esetben törekedjünk inkább a külső hőszigetelés kialakítására, hiszen sokkal hatékonyabb, tartósabb megoldást nyújt.