Magyarországon évente átlagosan 15.000 új ingatlan épül, de a körülbelül négymillió lakóegység legnagyobb része is felújításra szorul. Szükségessé válnak az energetikai korszerűsítések, de leggyakrabban az épületek utólagos hőszigetelése jelenti a legnagyobb feladatot.
2020. december 31. után az épület-energetikai szabályváltozások minden átadott új épület esetén meghatározzák, milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az újonnan beépítésre kerülő építőanyagoknak.
A lakásfelújítások általában esztétikai célból indulnak, a hűtő-fűtő szerkezetek, nyílászárók és a hőszigetelés korszerűsítésre sajnos a legtöbben kevesebb figyelmet fordítanak. A megfelelő hőszigeteléssel azonnal jelentős értéknövekedést érhetünk el. Egy olyan lakóépület esetén, amely a hetvenes- nyolcvanas években épült, a hőszigeteléssel a fűtési költségek minimum 40, de akár 80%-át takaríthatjuk meg, a ház értéke pedig a megfelelő hőszigeteléssel körülbelül 15%-kal növekedhet. A hőszigetelés fejlesztésével az életminőség is jelentősen javul, hiszen a lakásban minden évszakban biztosítva van az ideális hőmérséklet és nem kell tartani a falakon megjelenő penészfoltoktól sem.
A megfelelő hőszigetelésbe való befektetés nemcsak személyes, de globális téren is megtérül az olyan környezettudatos hőszigetelő anyagok használata révén, mint a grafit adalékos polisztirolhab. A polisztirolhab hőszigetelő tábla alapanyaga 98%-ban levegő, és csupán 2%-ban tartalmaz szerves kőolajat. Egy átlagos méretű családi ház megfelelő hőszigetelésével tehát jelentős mértékű fosszilis energiahordozót takaríthatunk meg az évek során.