Vízszigetelés bitumenes lemezzel

Lakóépületünket a vízszigetelés védi a nedvesség okozta károktól. A vízszigetelést olyan területeken kell kialakítani, ahol fennáll a nedvesedés veszélye, például pincékben, talajszint közeli padlókon, lábazatokon. Különösen fontos a megfelelő vízszigetelés a lapostetők esetében.

A legideálisabb, ha már az építkezés során gondoskodunk a vízszigetelésről, mivel így nemcsak hatékonyabb megoldást érhetünk el, hanem költséghatékonyabb is, mint utólagosan pótolni. Ha az építkezéskor elmaradt a vízszigetelés és nedvességet tapasztalunk, azonnal pótolni kell, mivel a víz maradandó károkat okozhat az épület szerkezetében.

A víz érkezhet a talaj felől, például pincében, padlón, az épület alján. Az ilyen helyek szigetelése különösen fontos, ha az építkezéskor magas a talajvíz szintje. A lábazatot az épületet körülvevő járdáról felcsapódó víz ellen kell védeni, a falakat és a lapostetőt pedig a ráhulló csapadék ellen.

A leggyakrabban használt vízszigetelő anyag a bitumenes lemez vagy a kenhető bitumenes szigetelés. A bitumen alapanyaga a kőolaj, amit a petróleum elpárologtatása után 300-400 fokra felhevítenek és magas nyomás alá helyeznek. Bár bitument természetesen is lehet előállítani, a kibányászása költséges, ezért leggyakrabban mesterségesen állítják elő.

A bitumenes vízszigetelés nagy előnye, hogy rugalmas, nyújtható anyag, amely hidegen is jól alakítható és hajlítható. Miután megszárad, egységes, homogén felületet képez, ami teljesen kizárja a nedvességet. Hatékonyságát tovább növelhetjük különféle műanyagok hozzáadásával.

A bitumenes vízszigetelő lemez előnye, hogy egyenletes rétegvastagságot biztosít, így szinte lehetetlen különböző vastagságban felvinni a felületre. A lemezek könnyen méretre vághatók, így egyszerű kiszámolni a szükséges mennyiséget. Kiválóan alkalmasak a lapostetők szigetelésére, mivel ellenállnak az UV sugárzásnak.

A kenhető bitumenes szigetelést általában vizes helyiségekben, csempézés előtt érdemes alkalmazni. Ez a szigetelés legtöbbször két komponensből áll, amelyeket felhasználás előtt össze kell keverni. Ezt követően ecsettel vagy simítóval vihetjük fel a kívánt felületre burkolás előtt. Ezzel a módszerrel az íves formák és szűkebb helyek is egyszerűbben szigetelhetők.